image

Hol szökik a meleg?


Hogyan lehet már a tervezéskor energiát spórolni?

Hőhíd, párakicsapódás

Nagyon fontos, hogy az egyes szerkezetek az általánosan jellemző keresztmetszetüket tekintve megfeleljenek a hőszigetelési követelményeknek, de ugyanennyire lényeges az is, hogy a sarkoknál, ki és beugrásoknál, különböző anyagok, vagy szerkezetek találkozásánál is jó megoldások szülessenek. Ha ez nem teljesül, akkor sajnos létre jön a szaknyelv által hőhídnak nevezett jelenség, ami — ahogy a neve is sugallja — azt jelenti, hogy az adott helyen az épület többi részéhez képest fokozott az energia veszteség.

A hőhidak a párakicsapódás veszélyét is növelik, ugyanis az erőteljes hőveszteség miatt ezeken a részeken a belső felületek hidegebbek lesznek, ami a belsőtéri levegőben lévő pára lecsapódásához és ebből adódóan penészesedéshez vezethet.

Hővezetési és hőátbocsátási tényező

Az egyes anyagok hőszigetelési képességét az úgynevezett hővezetési tényezőjükkel (jele: λ) jellemezzük. Minél kisseb az anyag hővezetése, annál jobban hőszigetel, tehát itt az alacsonyabb értékek jelzik a jobb teljesítményt (pl. kavicsbeton: λ=1,28 W/mK, hőszigetelő anyag: λ=0, 030-0,040 W/mK).

Egy határoló szerkezet hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényezővel (jele: U) tudjuk számszerűsíteni, amit a szerkezet egyes rétegeinek vastagságából és hővezetési tényezőiből számolunk ki. (Itt is igaz, hogy a kisebb érték a jobb.)

Forrás: 2011 / 1 / www.epitesimegoldások.hu