image

A hatékony fűtés- hűtésszabályozás 8 legnagyobb ellensége, + 4 százezreket érő hasznos tanács


Miért csalódik 10-ből 8 építtető, miközben milliókat költött az épület felület fűtés-hűtés rendszerére, és sehol a beígért energia megtakarítás?

1. Biztos, ami biztos túlméretezik a hőszivattyút vagy a kazánt.

Következmény: 2-5 perc indulás, 5 perc üzem, szemben az előírt ideális 15-30 perccel. Az eredmény egyértelmű, rossz hatásfok, magasabb fogyasztás.

2. A hűtéshez nagyobb felület szükséges, mint a fűtéshez.

Következmény: fűtésre túlméretezett a hő leadó felület. Ha ezt nem veszik figyelembe még inkább túlméretezett lesz a hőszivattyú.

3. A felületfűtésben tapasztalt tervező drága.

Következmény: elmarad a terv, vagy ha van az energiafogyasztási mutatók elmaradnak a beígérttől.

4. A levegős hőszivattyú, fűtés üzemmódban csak + 5 oC külső hőmérsékletig kellően hatékony.

A COP-t (hatékonysági mutató) is erre adják meg. Ha ennél hidegebb van, nő a kompresszor fogyasztása, eljegesedik a kültéri egység, aminek a leolvasztása energiát igényel, ráadásul bekapcsol a hőszivattyúban lévő fűtőbetét, hogy elérje az igényelt fűtővíz hőmérsékletet. Következmény: + 5 oC külső hőmérséklet alatt rohamosan csökken a hatékonyság, megnő az áramfogyasztás. Ahol nagyobb hidegek várhatók, vagy nem elégséges az épület hőszigetelése, kiegészítő energiaforrásra lehet szükség (Pl. gázkazán).

5. Felülethűtésnél megnő a relatív páratartalom, ami párakicsapódást, a hűtött falak vizesedését, penészesedését okozhatja.

Részleges megoldás, ha csak egy — úgynevezett „referencia” — helyiségben mérik a páratartalmat, és ennek függvényében szabályozzák a hűtővíz hőmérsékletét. Ez a megoldás nem veszi figyelembe a többi helyiség magasabb páratartalmát (pl. ahol többen tartózkodnak), ami vagy a többi helyiség vizesedését, vagy alul hűtést okozhat. A megoldás a helyiségenkénti páratartalom mérés, és helyiségenkénti szabályozás lehetőségének biztosítása.

6. A hatékony fűtés-hűtésszabályozáshoz olyan gépészeti elemek beépítése szükséges, amit a klasszikus szabályozásoknál nem alkalmaznak (pl. motoros keverőszelep).

Klasszikus hiba, hogy (pénzmegtakarítás címén) erről szeretnek megfeledkezni

7. Családi házak esetén rendszeres hiba, hogy kispórolják, vagy alul méretezik a puffer tartályt.

Következmény: a sok ki-bekapcsolástól romlik a hőszivattyú hatásfoka, és hamarabb meghibásodik.

8. Az épület tervezésénél nem számolnak a gépészet igényeivel.

A gépházat szükséges rossznak tartják, ami csak elveszi a helyet a hasznos lakótértől. A kicsire tervezet gépházba nem férnek el a gépészeti elemek, vagy csak olyan szűken, hogy nem lehet szervizelni.

Százezreket érő ajánlások, hogy az Ön feje utólag se fájjon.

Az elkövetett hibák több mint 97%-ban visszavezethetők a gépészet, és az ehhez szorosan hozzátartozó szabályozás, tervezési hiányosságaira.

Hasznos tanácsok a hibák elkerüléséhez:

Az épület megtervezésének minél korábbi fázisában gondoljunk a szabályozható gépészetre.

Energiatakarékos gépészet nem képzelhető el hatékonyan szabályozás nélkül. Mivel a szabályozás ráépül a gépészetre, kihasználni csak akkor lehet maximálisan, ha tervezése a gépész tervvel együtt készül.

Ne spóroljunk a tervezésen, mert megbosszulja magát! Az elmaradt, vagy rossz tervezés következménye a rossz hatékonyság, a magas villanyszámla. Kirívó esetben a helyiségeket nem lehet az elvárt hőmérsékletre felfűteni, nyáron lehűteni.

A késő bánat sok pénzbe kerül. Az utólagos átalakítások nem mindig végezhetők el, ráadásul legtöbbször még ezzel együtt sem lesz a rendszer tökéletes.